A nemzet temetőjében nyugszanak jakobinusok, ’48-asok, ’56-osok és kommunisták is. Ha ideológiailag nehezen is férnének meg egymás mellett, fizikailag mégis ugyanaz az arborétum fogadja be őket.
Pest város vezetése 1847-ben úgy döntött, hogy tehermentesíti a meglévő temetőket, és új sírkertet alakít ki Józsefvárosban. Nem reprezentatív emlékhelyet akart létrehozni, csupán egy köztemetőt a Kerepesi út mellett.
A sírkert a neoabszolutizmus időszakában lett szimbolikusan is fontos. Vörösmarty Mihály 1855-ös temetése az önkényuralommal szembeni tüntetéssé vált, az 1860. március 15-ei tüntetések alatt halálos sebet kapó Forinyák Géza joghallgató szertartása pedig Pest-Buda lakosságának nagyjából felét a temetőbe vonzotta.
A kiegyezés után, Széchenyi 1843-as felvetését megvalósítva, elkezdték nemzeti panteonná alakítani a sírkertet. Ennek jegyében épült fel az újratemetett Batthyány Lajos mauzóleuma 1874-re. Később Deák Ferencet és Kossuth Lajost is itt helyezték örök nyugalomra, mindkettejük előtt monumentális síremlékkel tisztelegve. A mauzóleumok mellett a századfordulón árkádsorok övezték a temető főútját, majd a két háború között „művészparcellát” is kialakítottak a kultúra nagyjainak.
A Fiumei úti sírkert nemzeti jellegét a második világháború alatt Budapesten eleső szovjet katonák sírhelyei törték meg először, majd az ötvenes évek elején elhanyagolt és feledésbe merült temetőt az 1956-os forradalom napjaiban nyitották meg újra. A forradalom leverése után a kádári konszolidáció a saját szolgálatába állította a sírkertet: megalkották a munkásmozgalmi panteont.
A nemzet temetőjében nyugszanak jakobinusok, ’48-asok, ’56-osok és kommunisták is. Ha ideológiailag nehezen férnének is meg egymás mellett, fizikailag mégis ugyanaz az arborétum fogadja be őket.
A temető főkapuján belépve ha jobbra fordulunk, a reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nagyjai vesznek bennünket körül minden oldalról. Pulszky Ferenc sírjától indulva Vörösmarty Mihály és Arany János nyughelye között vezet az út egyenesen Ganz Ábrahám mauzóleumáig. A téglakerítés mellett álló, reneszánsz templomokat idéző épületet Ybl Miklós tervezte nyughelyül a magyar nehézipar megteremtőjének. Ganz öntödéje a szabadságharc alatt ágyúkat és ágyúgolyókat gyártott a honvédség részére. A megtorlástól svájci állampolgársága mentette meg. A vasgyáros 1867-ben öngyilkos lett, a sírkert délnyugati sarkát felesége vásárolta meg a család számára.
A mai európai vezetőknek érdemes volna reálisan értékelni az EU-ba törekvő Ukrajna katonai és gazdasági potenciálját, valamint az Egyesült Államok nélküli erejét. L. Simon László írása.
A Tisza Párt elnöke szinte végig ülve hallgatta Vörösmarty Mihály szerzeményét, aztán dúdolni kezdett.
Össze lehet-e kötni az MI-t a szépirodalommmal? Vajon mit szólna Jókai Mór a ChatGPT-hez? Új életre kelthetők-e a Jókai-regények a technológia mai eszközeivel? És mi köze mindennek a Vatikánhoz? A magyar fejlesztésű JókAI Lab ötletgazdáját, Nyírő Andrást kérdeztük.
Az írófejedelemnek a Bükkben kellett rejtőzködnie.
A pincébe húzódva rejtőzött az őt kereső Habsburg katonák elől a költő.
Petőfi Sándor a túrós csuszáért rajongott, Jókai Mór pedig a körmös bablevestől olvadt el.
Egy szokatlan incidens borzolta a kedélyeket: Giorgia Meloni tolmácsa váratlanul megakadt.
Wojciech Szczesny nem volt éppen élete formájában.
